Akár nászajándék,
akár szerelmi vallomás
- adjon valami igazán kivételeset,
örökre szólót a nagy nap alkalmából!

  • HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN

  • MINDEN EMBERT LENYŰGÖZ
    A CSILLAGOS ÉG LÁTVÁNYA

  • Az asztronómusok a csillagokat 88 csoportba osztották. Minden konstellációnak neve van, amely általában a görög vagy a római mitológiából származik. Egy-egy konstelláció olykor könnyen felismerhető arról az alakzatról, amelyet a hozzátartozó legfényesebb csillagok alkotnak. Például az Ursa Major (Nagy Medve) hét fényes csillagának jellegzetes formájáról (Göncöl szekér).
  • Amit ténylegesen látunk, az a Földön elfoglalt helyzetünktől függ. A csillagok is mozognak, de az óriási távolságok következtében a különbségek még évszázadok múltán is csupán alig észlelhetőek. Az, amit ma látunk az égen, szinte azonos azzal a képpel, amelyet Hódító Vilmos, Julius Caesar vagy Kolumbus is látott.
  • A csillagok sok millió éves gáznemű tűzgömbök. Akkor keletkeznek, ha gázok és szilárd részecskék a gravitáció következtében összesűrűsödnek. A hozzánk legközelebbi csillag a Nap. Mintegy 5000 millió éve létezik és várhatóan még ugyanennyi ideig marad fenn. Távolságunk a Naptól mintegy 150 millió kilométer.

    A Földhöz legközelebb eső csillag a Centaurus konstellációban található. Földtől való távolságát jól illusztrálja az alábbi példa: ha a Föld-Nap távolság megfelelne egy átlagos ebédlőasztal méretének, akkor a legközelebbi csillag kb. 350.000 kilométerre lenne tőlünk. A távolságok olyan hatalmasak, hogy a csillagászok fényévekben számolnak. Egy fényév a 10 negyvenkettedik hatványának 9,46-szorosa, kilométerben.